címer

Ne hagyjátok a templomot,
  A templomot s az iskolát!

Ti nem akartok semmi rosszat,
Isten a tanútok reá.
De nincsen, aki köztetek
E szent harcot ne állaná.
Ehhez Isten mindannyitoknak
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

kép

  

Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükbe biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

Reményik Sándor: Templom és iskola

1925

A pusztaszabolcsi református gyülekezet honlapja

 Egyháztörténet

1. Helyrajzi ismeretek:

PUSZTASZABOLCS /1937/:  nagyközség az adonyi járásban. A krónikák által a Csák-nemzetség ősének tartott Szabolcsról elnevezve. A Csák-nemzetség ősi birtoka. Később a Csepel-szigeti királyi uradalomhoz kerül és méneseit említik okleveleink. Mátyás király Magyar Balázsnak adományozta, de további sorsa ismeretlen. Ma nagy része Zichy-birtok. Lakosainak száma 1830-ban 173, ma 2413, területe 8059 k.h., lakóházainak száma 297. Csendőrörse, községi orvosa, egy állami, egy római katholikus  és egy magán elemi iskolája van. Vasútállomása a budapest-újdombóvári vonalon van. Hozzátartozik: Csongrádpuszta, melyet a múlt században alakítottak. Lakosainak száma 139. Felsőcikola-puszta 302 lakossal. Régi neve állítólag Csikóalja volt. Itt is királyi ménesek voltak a középkorban. Ma a Zichy-uradalomhoz tartozik. A községhez tartozó külterületi lakott hely még Györgymajor 92, Ludovika 68, Nándormajor 94, Szabolcsmajor 304 és Újszabolcs 980 lakossal.

/ Magyar városok és vármegyék monográfiája. FEHÉR VÁRMEGYE c. könyvből ( mely 1937-ben jelent meg ) vett adatok /

A II. József kori népszámlálás alkalmával Cikolán 23 házban 21 család, Szabolcspusztán 11 házban 23 család élt. Ekkor a cikolai lakosság 102, a szabolcsi 133 fő volt.

1836-ban a szabolcsi pusztákon 173 fő lakott, de a Szabolcs körüli pusztákkal együtt 538-an éltek itt.
Pusztaszabolcs a 19. század második felében községi szervezetben élt , melyet azonban csak az adózás megkönnyítése érdekében alakított ki a hatóság 1875-ben. A kisközségi státuszt 1889-ben váltotta fel a nagyközségi státusz. Azonban a községnek nem volt belterülete, hiányzott a központi települési rész. Ekkor még egy olyan eszmei község, mely Magyarországon az uradalmakban alakult ki, s a mindenkori nagybirtokos tulajdonában állt. A 19. század utolsó évtizedéig a terület Zichy- birtok volt. 1896-ban változott a birtokosok személye. A szabolcspusztai területek a báró Fould- Springer-család birtokába kerültek, Felsőcikola birtoktesteit pedig Hirsch-Halász Alfréd budapesti ügyvéd vásárolta meg.

1923-ig a község három uradalmi pusztára és a vasúti telepre tagozódott. 1924-ben alakult ki a valóságos politikai község.

1926-ban az Országos Földbirtokrendező Bíróság a Fould-Springer uradalom birtokából 200 kat. holdat, Hirsch Alfréd földbirtokából pedig 100 kat. holdat a vagyonváltságos földeken felül megváltott és azt a budapesti református egyháznak juttatta.

A község belterülete 1935-ben 60 kat. hold. 18 utcája, 1 köztere, 3 pusztája és 9 majorja volt. Egy korabeli leírás szerint az utcák nem voltak elnevezve, 300 ház volt, melyeket nem számoztak meg, csak 1935 végén döntöttek a házak számozásáról. /Képviselő-testületi jegyzőkönyv/

2. Vallás szerinti megoszlás, hitélet:

A lakosság a 19. század utolsó harmadában részben katolikus  /77%/, a reformátusok 20 %-ot, az evangélikusok 3%-ot tettek ki.

1901-ben a református egyház gyülekezetének központja Dunapentelén volt. Innen jártak át a lelkészek Pusztaszabolcsra is.

1935 előtt Iváncsa szórványa volt.

Az első világháború után megszaporodott a reformátusság Pusztaszabolcson is. Az 1930-as évek elején kapott a község egy állandó lelkészt, aki a környéken is ellátta a lelkészi teendőket. A vasutas lakosság jó része református volt. Az istentiszteleteket a MÁV kultúrteremben tartották.

Az államvasutak fejlődésének köszönheti Pusztaszabolcs is a létét. Kezdetben majdnem csupán vasúti alkalmazottakból állt a település. Azután letelepülők jönnek még Erdélyből, ugyanakkor hozzácsatlakozik egy munkát kereső sereg Kiskőrösről, Kecskemétről, Szolnok, Csongrád megyéből, s lassanként a szomszédos falvakból is települnek át ide legtöbbször vegyes vallású házaspárok: Velencéről, Ercsiből, Iváncsáról, Nagylókról, majd a II. világháború után Szlovákiából is.

A helyi református egyház a községtől 1200 négyszögöl területet kapott templomépítés és lelkészlak létesítése céljára. Ez 1935. augusztus elején történt. A községi képviselőtestület magára vállalta az ingatlan után évente fizetendő járulékot is. ( Ez vagyonváltságos ingatlan volt.) A járulék átvállalását a vármegye, sőt a belügyminisztérium is jóváhagyta. A református templom előtti területet szintén megkapta a református egyház. Ezt a területet parkosították.

Az itteni reformátusok lelki gondozását egy ideig az érdi missziói segédlelkész látja el. Pusztaszabolcson ekkor 30 ref. család, 100 lélek lehet, de a nagy iváncsai missziói központból hozzá csatolt Dunapentele, Rácalmás, Kulcs, Szolgaegyháza, Sárosd, később Perkáta Szilfamajor reformátusaival anyaegyházzá nő lassan, amikor egy áldozatkész patrónus jelentkezik Dr. Halász Miklós felsőcikolai birtokos személyében, aki a templom megépítéséhez, berendezéséhez egymaga 11000 pengőt ad. A templom a községtől kapott 1200 négyszögöles telken már 1935-re megépül, de missziói egyházzá csak 1941-ben lesz. Első lelkészük Basa Sándor 1946-ig, aki ebben az időben jórészt távol van a gyülekezetétől, mint tábori lelkész, s helyette segédlelkészek szolgálnak.

1941-ben a Dunapentelei Református Fiókegyház Iváncsától elszakad, és több fiókegyházzal együtt Pusztaszabolcs központtal missziói anyaszentegyházzá alakul. Ez a helyzet 1949-ig tart.

1952. január 1-jén a Vértesaljai Egyházmegyéhez tartozó 42 anyaegyház közül 34 volt régi eredetű, 8 újabban az I. és II. világháború után alakult. (Pl.: Pusztaszabolcs.)

1962-ben tovább fogy az anyaegyházak száma. Ezekben az években Pusztaszabolcs is  előbb Szabadegyházával, majd 1982-ben ismét Iváncsával társul. Ekkor az anyaegyházak száma már csak 37.

Az 1989-90-es év fordulatot hoz abban a vonatkozásban, hogy az Iváncsáról gondozó lelkész próbálkozik a hitoktatás iskolában történő beindításával. A kitartó munka meghozta gyümölcsét, hisz azóta is két csoportban történik hitoktatás a mindenkori iskolavezetés segítő szándékának is köszönhetően.

Az 1990-es évek közepétől felpezsdül a hitélet, egyre többen vesznek részt az istentiszteleteken.

2005 szeptemberétől érdekes és jó kezdeményezésnek tűnt bibliaórák tartása a MÁV iskolában.

 A település népességének vallási tagozódásáról illetve felekezeti hovatartozásáról a 2001-es népszámlálásból ismerünk adatokat. A válaszadók 48, 6%-a római katolikus, 0, 6%-a görög katolikus, 9, 6%-a református. 0, 9%-a más egyházhoz illetve felekezethez tartozik.
2001-ben a népszámlálás adatai szerint reformátusnak vallja magát 611 fő, ebből a lelkipásztor 250 embert ismer, de kb. 30 azoknak a száma, akik különböző időpontokban gyakorolják is vallásukat.

2011. július 1-jén a városban élő, ám szórványként létező kis gyülekezet nagy vágya teljesült, Murányi Melinda személyében helyben lakó lelkésze lett.